„A nyomtatót folyamatosan használjuk, napi 10-20.000 db különböző méretű címke nyomtatására. Ezt másfél éve tesszük nap-mint nap. Eddig meghibásodásra nem volt példa. Jelenleg, számításaim szerint túl vagyunk a 4 millió címke kinyomtatásán. Összefoglalva megérte a befektetés.”
Bálint Sándor, telephelyvezető
Civil Nonprofit Kft.

„Az Ön segítségével és tapasztalatával olyan hasznos géphez jutottunk, hogy csak köszönni tudjuk. A termékeink változatos címkézéséhez ez a gép tökéletesen megfelel. Üzembiztos, egyszerű kezelni, kis helyet foglal és csendes működés közben is. Nyugodt szívvel ajánlom bárkinek.”
Patkós Tibor, ügyvezető
Fitodry Kft

„A kiszolgálás és a segítségnyújtás professzionális szintű, hiszen volt, hogy még munkaidő után is tudtam Önökkel beszélni. Csak ajánlani tudom a céget, mindig segítőkészen álltak hozzám, eddig minden kérésünket gyorsan, pontosan és precízen oldották meg. Maximálisan meg vagyunk elégedve.”
Tóth Judit
Krio Intézet

Az élelmiszerjelölés új szabályairól

2011 őszén közel négy évig tartó jogalkotási folyamat végére került pont Brüsszelben, amikor is elkészült a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet.

A rendelet alapját többek között az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/13/EK irányelv adta. Az irányelv valamennyi pontja árvezetésre került az új közösségi rendeletbe.

Az új rendelet meghatározza azokat a legfontosabb általános elveket, követelményeket és kötelezettségeket, amelyeket az élelmiszerek jelölése esetében figyelembe kell venni. Megállapítja továbbá azokat az eljárásokat, eszközöket, amelyek elegendő rugalmasságot biztosítanak az újonnan felmerülő tájékoztatási igények magvalósításához.

december 13-tól ez az uniós jelölési rendelet váltja fel az élelmiszerek jelöléséről szóló jelenlegi uniós irányelvet (2000/13/EK irányelv) a nemzeti jogba átültető 19/2004 FVM-ESZCSM-GKM rendeletet.

Az új rendelet alkalmazásáig a hatálybalépéstől számítva minimum három év áll a vállalkozások rendelkezésére, illetve a tápérték jelölési előírásokat csak 2016.december 13-tól kell kötelezően alkalmazni.

A rendelet legfontosabb újításai

Olvashatóság, minimális betűméret

A jobb olvashatóság érdekében kötelező lesz egy minimális betűnagyság használata az élelmiszerek csomagolásán. A nyomtatott kis „x” betű magassága legalább 1,2 mm kell, hogy legyen. Fontos megjegyezni, hogy a kisméretű csomagolásokra tekintettel bizonyos kivételek vannak a jogszabályba építve. Ezen felül számos egyéb olvashatósági kritérium is nevesítésre került, többek között a szignifikáns kontraszt a betűk és a háttér színe között, valamint a sortávolság, betűközök, illetve a betűtípusok egyéb tulajdonságai.

Kötelező tápértékjelölés

Kötelező lesz a tápértékjelölés: a rendelet egyik legfontosabb újításaként a jövőben az előrecsomagolt élelmiszereken kötelező lesz feltüntetni bizonyos tápanyag-összetételi információkat, vagyis az energiaértéket és a zsír, a telített zsírsavak, a szénhidrátok, a cukrok, a fehérje, és a só mennyiségét. Minden adatot meg kell adni 100 g-ra vagy 100ml-re vetítve, illetve ezen felül lehet kiegészítő információkat is közölni.

Származási hely feltüntetése

A fogyasztók jobb tájékoztatását fogja szolgálni a friss húsoknál kötelezően alkalmazandó származási hely előírása is, melynek értelmében a már ma is kötelezően jelölt marhahús mellett mostantól a baromfi-, sertés-, valamint a juh-, és kecskehúst is jelölni kell majd. A Bizottság vizsgálni fogja a húsoktól eltérő élelmiszerek esetében is a kötelező származási hely jelölésének megvalósíthatóságát.

Allergén információk

Az allergéneket minden esetben ki kell majd emelni vizuálisan is a csomagoláson az összetevők felsorolásakor a könnyebb észrevehetőség érdekében (vastag betű, más háttér, aláhúzás, stb.). Kiemelendő újdonság, hogy az allergének jelenlétét a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is a fogyasztó tudomására kell majd hozni, tehát az étlapon, vagy egyéb figyelemfelkeltő módon is jelölni kell majd, ha allergén van az élelmiszerben.

Távértékesítés

A rendelet egyik vívmánya a távértékesítés szabályozása. Az élelmiszerek távértékesítése egyre nagyobb szerepet játszik a globalizáció és a fejlődő technika világában. Nyilvánvaló, hogy a távközlési eszközök révén szállított élelmiszereknek ugyanazokat a tájékoztatási követelményeket kell teljesítenie, mint az üzletekben értékesített élelmiszereknek. Ugyanakkor egyértelművé kell tenni azt is, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező információknak (kivéve a minőség megőrzési/fogyaszthatósági időt) a vásárlás befejezését megelőzően is a fogyasztó rendelkezésére kell állniuk.

Az Európai Bizottság és a tagállamok további feladatai

Az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága egy munkacsoportot állított fel a tagállamok szakértőiből annak érdekében, hogy megvitassák az új jelölési rendelet alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Ennek eredményeként a Bizottság már három, a rendelet alkalmazását segítő útmutatót készített.

Ezeket az útmutatókat a Bizottság folyamatosan frissíti, új témakörökkel, kérdésekkel bővíti.

Az útmutatók mellett a Bizottság különböző témákban (pl. hús összetevők kötelező jelölése, származási ország vagy eredet helyének jelölése) hatásvizsgálatokat, tanulmányokat készít, valamint előkészíti a kapcsolódó végrehajtási rendeleteket is.

Forrás: http://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/0/54/60000/Az%20%C3%A9lelmiszerjel%C3%B6l%C3%A9s%20%C3%BAj%20szab%C3%A1lyair%C3%B3l.pdf